Az elmúlt századokban jelentős számú ismert és fontos személyiség tanult/végzett iskolánkban. Sokkal hosszabb lehetne az alábbi névsor, de egyrészt terjedelmi okokból csak ennyit sorolunk fel, másrészt az utánunk jövőknek is szeretnénk hagyni némi munkát. Néhány név betűrendben:

Ady Endre (1877-1919). Költő, publicista, a szimbolizmus jeles képviselője. (1896-ban érettségizett Zilahon.)

Balaskó Nándor (1918-1996). Szobrászművész, ő az iskola előtti Ady-szobor alkotója. 1970-ben emigrált Portugáliába. (1937-ben érettségizett.)

Bíró Lajos (1856-1931). Biológus és néprajzkutató, aki a XIX. század végén jelentős kutatáson vett részt Pápua Új-Guineában. (1875-ben végzett.)

Victor Deleu (1876-1939).Perecseni születésű román politikus, a Nagyszebenben működő Kormányzótanács (Consiliul Dirigent 1918-1919) tagja, a belügyi osztály vezetője, majd Kolozsvár polgármestere 1932-1933-ban.

Iulian Andrei Domşa (1887-1978). Ügyvéd, politikus, 1922-1925 között Szilágy megye prefektusa. (1906-ban végzett.)

Gyarmathi Sámuel (1751-1830). Orvos, nyelvész és professzor. Főműve: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis demonstrata (1791), a magyar nyelv finnugor eredetét támasztja alá. (Nem csak diákja, hanem a kollégium professzora is volt.)

Kincs Gyula (1856-1915). Klasszika filológia tanára, szerkesztő, a kollégium igazgatója. (1878-ban itt érettségizett, majd egyetemi tanulmányai után ide tért vissza tanítani.)

Kun Béla (1886-1938?). Ügyvéd, újságíró, baloldali politikus. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság legfőbb és legismertebb vezetője. Később a Szovjetunióba emigrált és ott halt meg talán 1938-ban. (Néhány osztályt járt a kollégiumban, majd Kolozsváron fejezte be a középiskolát.)

Iuliu Maniu (1873-1953). (Az iskolai matrikolában és évkönyvekben Maniu Gyula.) Ügyvéd és politikus, az erdélyi és magyarországi románok nemzeti mozgalmának kiemelkedő szereplője. Kulcsszerepet játszott Erdélynek a Romániával való egyesülésében. A két világháború között Románia miniszterelnöke is volt. A II. világháború után a kommunizmus kezdetén bebörtönözték és ott is halt meg 1953-ban. (1890-ben érettségizett a kollégiumban.)

Márton Gyula (1916-1976). Nyelvész, egyetemi tanár, tanszékvezető a Bolyai Egyetemen, egy ideig dékán, majd rektorhelyettes. (1936-ban érettségizett.)

Moldován János (1905-1977). Festő, rajztanár, az iskola államosítása utáni első igazgatója. (1923-ban érettségizett.)

Nóti Károly (1892-1954). Tasnádi születésű újságíró, kabarészerző, számtalan halhatatlan magyar film forgatókönyvének írója. (Legismertebb: Hyppolit, a lakáj, 1931.)

P. Szathmáry Károly (1830-1891). Szilágysomlyói születésű regényíró, politikus.

Petri Mór (1863-1945). Tanár, közíró, költő, tankönyvszerző, a Szilágy szerkesztője és tanfelügyelő. Legismertebb műve Szilágy vármegye monográfiája, I-VI. Budapest, 1901-1904. (Szilágyság történelméről, gazdaságáról, népességéről, néprajzáról mindeddig a legjelentősebb és megkerülhetetlen mű, forrásmunka.) 1881-ben érettségizett Zilahon és tanárnak ide tért vissza 1889-ben.

Szikszai Lajos (1825-1897). Ügyvéd, politikus, az 1848-as forradalom résztvevője, később Szilágy vármegye alispánja, majd parlamenti képviselője. Alispánsága idején épült Zilahon a vármegyeháza (ma Polgármesteri Hivatal) épülete, támogatta a vasútépítést, megyei kórház megépítését, s a Wesselényi-szobor felállítását. Könyv-, érme- és régiséggyűjtő volt, akinek jelentékeny és értékes régészeti anyagot sikerült összegyűjtenie. Kéziratainak, érméinek és régészeti gyűjteményének jó részét a kollégiumnak adományozta és innen kerültek a mai Megyei Történelmi Múzeumba. (A kollégiumban végzett.)

Zilahy Kiss Károly (1838-1864). Újságíró, író, szerkesztő, kritikus.

Zörgő Benjamin (1916-1980). Pszichológus, lélektani szakíró és kutató, egyetemi tanár, egy rövid ideig a Bolyai Egyetem dékánja. (Számos szaktanulmány szerzője és fordítója, szaklapokat szerkeszt.) (1934-ben érettségizett a kollégiumban.)